Fúúú, ma nagyon büszke vagyok magamra! Sikerült elintézni az NI Numbert(ez az itteni taj és adószám egyben) egyedül!!!! Reggel fél 9kor hívom a központi számot, egész ügyesen megértettem, hogy miket kérdezett a hölgy: hogy hívnak, betűzzem, mikor születtem, mikor érkeztem, házas vagyok-e, mi a telefonszámom, hol lakom, ide kell jönni(na jó, ebben, segítettek egy kicsit:)), ja és akkor ráérek ma 10.50kor? Őőőő, izé, hát persze! Iszonyat gyors 10 perces elkészülés,villámgyors útvonal tervezés, jesszus, mivel menjek, az messze van, bringa vagy metró? Legyen canga! Rohanás a boltba térképért, és usgyi! Csak egyszer kavartam el, de akkor nagyon, vagy 30 percet, úgyhogy a vége felé kitekertem még a belemet is. Megérkezek egy gyanús utcába, kérdem a bácsit, hogy ez melyik utca, óóó, hát az, amit keresek. Kérdi, hova akarok menni? A Jobcenterbe. Átmutat az utca túloldalára, oda tetszik menni, jaj de jóóóóó! 10.48kor beesek, kérdem hova kell menni, oda, jó bejelentkezek, hogy megjöttem 10.50re. Nem találnak a listán, mondom ma reggel telefonáltam. Jó, akkor foglaljon helyet, majd szólítják. A nevemet viccesen ejtik: Szilia. Megyek a csajszi után, leülünk, és mondja, hogy elnézést az előbbi várakoztatásért, azért nem találtak, mert félreértettem a telefonban, nem 10.50, hanem 10.15 volt az én időpontom. Oooops! Sorry! No problem! Iszonyú mák, hogy nem zavartak el! Sztem láthatták, hogy bringás cuccban, kivörösödve, leizzadva befutottam és határozottan állítottam, hogy én 10.50re jöttem! 10 perc alatt megvoltunk, végigkérdezték ugyanazt a 10-15 kérdést, útlevél, személyi másolat. Az ügyintéző kedves volt, türelmes, ha nem értettem valamit és visszakérdeztem, elmagyarázta másképp. 2-4 hét, és itt a kártya. Hazafelé már gyorsabb voltam, egy óra alatt hazakeveredtem. 

Megvolt az első majdnemegészen önálló ügyintézésem! 

Kezdek magamra találni;)