Szóval az ágy...
legegyszerűbb kemping ágy egy borzasztó puha matraccal. Kínszenvedés volt az éjszaka, arra is felébredtünk ha fordultunk, arra is ha a másik, hol hideg volt, hol megfagytunk... Nembaj, nyaralunk. Reggel konstatáltuk, se kávé, se reggeli, csak hideg víz meg bot :D
Valahogy összekapartuk magunkat, lemásztunk a recepció melletti kis étterem szűségbe, mondom szépen angolul , hogy jóreggelt kívánok, 2 latte-t kérünk szépen. Óóóóó, kisasszony mi itt nem beszélni angolt... Mondom és mutatom, kicsi kávé sok tej, oké? Kettő. Please... Óóóó, hát azt akkor úgy tessék kérni és tessék megtanulni hogy az mittudoménmicsoda. - Hűűűű, na én ezen úgy fölhúztam magam, a stílus, ahogy szinte kioktatott... Rötyögtem szegény Jánosnak vagy 20 percen keresztül utána, hogy így kell bánni a vendéggel, hogy az a... A kávé finom volt, de borra valóját leshette... OLvastam róla, hogy a spanyolok kifejezetten büszke nép, és ne nagyon várjunk különösebb angol tudást, de azért egy latte az elég nemzetközi, vagy nem??? Na mindegy, erről ennyit.
Ezek után bejelentkeztünk a recepción, hálálkodtam a kiragasztott plakátért, kifizettük a kauciót - ezt mondjuk sehol nem említették, amikor foglaltunk, így nem igazán volt belekalkulálva a kiváltott eurónkba, na de volt font tartalék, ha esetleg kéne...
Ezek után nekiindultunk fölfedezni a kisvárosunkat, fürdő ruhát még nem készítettünk be lévén hűvös-szeles-felhős idő.
 |
| itt még nagyon fehéren, János hajállása mutatja az uralkodó szél irányt |
 |
| Kávéztunk egyet a tengerparton, és közben mondogattunk, hogy dejódejódejó hogy nyaralunk, nehogy elfelejtsük... |
 |
| Hazafelé alaposan bevásároltunk mindenféle alapvető élelmiszert és főztünk egy isteni lecsót, azaz János főzött... |
 |
| Csilla relaxált és drukkolt :D |
 |
| Ím a végeredmény, ez a fiú maradhat :D |
 |
| Csirió, itt már volt szangria nekem is... |
 |
| Ebéd végére még a napcsoka is kisütött, János gyorsan megnapoztatta az teletömött pociját! |
Innen az út egyenesen az ágyikóba vezetett, mert hát emészteni kell és hát ugyebár déli ország lévén KÖTELEZŐ sziesztát is tartani kellett...
 |
| Ez a gyönyörűséges Nemzeti Park a kisvárosba vezető útról nézve, mint azt majd a későbbiekben olvashatjátok, bizony megjártuk azokat a csúcsokat is |
 |
| Félúton a város határában |
 |
| A várba menet a kilátás a partra, kikötőcskére és a gyönyörűséges tengerre |
 |
| Búúú, de rossz itt, menjünk haza most! |
 |
| Na jól van, csak vicceltem ;) |
 |
| Kilátás a várból a másik irányba... |
 |
| Addig járt a korsó a kútra, amíg el nem törött, ne sírj kislány, gyere, megvigasztallak... |
 |
| Csilla grillezett kalamárit, nyamíííííí |
 |
| Ajjaj, nagy a baj!!!!! |
 |
| Jánosnak hazafelé még egy remek sapkát is találtunk, de nem lehetett meggyőzni róla, hogy vegyük meg. Milyen kár... |
 |
| Enyém a vár, de nehogy azt hidd ám, hogy tied a lekvár ;)
Aztán kerestünk egy hangulatos kis vendéglőt, ahol jó áron mérték a szangriát és rendeltünk:
 |
| János Vénusz kagylót tengerészné mártással és friss kenyérkével |
Na, hát itt a végére csak megbolondult a rendszer, összekavarantyúzva a képeket, először voolt a várnézés, aztán az étterem és végül a sapka.
Innen már simán, azaz kicsit kacskaringósan vezetett az út hazafelé, az egy kancsó szangria mindkettőnkre megtette hatását;)
Folyt köv... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése