SzerencseLeányaLondonban: Letelt a jól megérdemelt szabadság....

Az utolsó munkahetemről nincs mit írni, amolyan már féllábon is kibírom tipikus esete volt, nagyon vártam már, csak a visszaszámlálás volt a fejemben és az, hogy még hány nap van hátra. Az idő végig ragyogó volt, igaz érezni már itt is, hogy közelít az ősz, a reggelek már hűvös-hidegek, napközben még kellemesre fölmelegszik, de estére bizony lehül rendesen, úgyhogy öltözni kell. Szavunk viszont nem lehet, mert egy zivatar kivételével a héten még mindig nem esett. Gondolom a híradásokban már évszászados aszályokról beszélhetnek :D Úgyhogy az időt a továbbiakban nem részletezem...

És akkor eljött a várva várt szombat reggel, az első szabadságos nap!
Voltam a Portobelló Roadon az ócskás piacon, mert a múltkor fölfedeztem, hogy bőven vannak ott zöldségesek is,úgyhogy nem fogtam vissza magam, bevásároltam rendesen. De előtte még elgurultam egy állítólag nagyon szuper használt könyves "piacra". Itthon megnéztem a neten, 10-12 hosszú asztalon végig önyvek a Watwrloo híd alatt. Oks, 10 körülre értem oda, fél 12ig kolbászoltam jobbra balra(merthogy egyébként a Temze Feszt is akkor volt egy csomó kirakodós kézművessel), de ezalatt az idő alatt 2 áros jelent meg, úgyhogy mondtam, kiskezicsókolom, többet nem várok, egyébként is éhes vagyok. A Portobellon ebédeltem, spanyol paellát, ez egy csirkehúsos rizseshús szerű kaja, nagyon finom fűszerezésű, ízlett, belapátoltam az egészet, pedig bizony emberes adag volt. Este aztán átjöttek Zsuzsiék a frissen érkezett bátyjával, Petivel grillezni, ami megint nem volt egy egyszerű menet, mert a mobil grillek nem akartak begyulladni, de hosszas és nagyon erős legyezéssel azért sikerült magához téríteni őket és végül mindenki jóllakot csirkecombbal, csirkemellel, sült baconnel, óriás hagymával és zöldségekkel.

Vasárnap pihis nap volt, olvasgatással, fordítással, szótárazással telt. Voltam az ASDA-ban, végre vettem normális elemtöltőt, így már tudunk kis és nagy elemeket is tölteni 8 órás töltési idővel, remélhetőleg így már több kép is fog készülni. Délután már nem bírtam magammal és elhatároztam, hogy elnézek egy alig félórára levő használtkönyves boltba a Puttny Bridge állomáshoz. Dehamár arra megyek, egy kis kerülővel nem a nagyforgalmú főutcán, hanem a csendes árnyas földutas Temze parton tekertem, ahol is 10 percre a bolttól szembe jött egy olyan könyvvásár, hogy: egy ifjúsági szervezet által gyűjtött könyvek voltak kirakva(legalább annyi, mint amit előzőnap hajlandó volt az a 2 árus kirakni), 20 Penny per könyv, vagy amennyit adományozol. Bringa satufék, félre leállír, rátekint a könyvekre, oks, jófélék, bringa leláncol és indul a keresgélés.16 könyvből végül 11et hoztam el:D

akkor sorolom jobbról az újakat:

technika és tudomány enciklopédia
Usborn kis enciklopédia az UK-ról (történelme földrajza, jelene) - na ebből már sok okosat megtudtam, pl a canálisról, a házakról
anatómiai és fiziológiai alapok- egy kis szakma angolul
természeti kalendárium - soksoksok az UK-ban található természeti kincs (nemzeti parkok, szép helyek) leírása hónapokra lebontva, hova érdemes elkirándulni és mit érdemes megnézni
Jóga a mindennapokban - szintén szakmai céllal, hogy diktálok testhelyzeteket meg ilyenek
még egy mindennapi fiziológia kicsit már speciálisabban
hogyan vezessünk háztartást?! mindennapi praktikák angolul
értelmező szótár Junior :D ebbe is beleolvasgattam már és jóóóó
relaxációs könyv - van benne fejezet azokról a technikákról, amiket a fősulin tanultunk és egyéb meditációs technikákról is
egy régi kiadású mozgáskönyv hölgyeknek, amolyan Lányok könyve stílusban, ha még emlékszik rá valaki
és egy vicces tiniregényt Judy Moody-ról, aki rossz kedvében, tipikus kiskamasz leányzó mindennapjai

Jánosnak csak egy megjegyzése volt mindezekre: - Azt hiszem lassan szükség lesz egy új könyvespolcra :D

Hétfőn - Kedden szerencsés voltam, mert Jánosnak dupla szabadnapja volt, így tudtunk közös programot csinálni, persze, hogy bringatúra lett belőle :D

Első nap a bliciklis kirándulós könyv alapján csináltunk egy hatalmas körtúrát, volt vagy 40 km, mert egy helyen egy kicsit elkavartam :), a helyi kanális mentén. Mint az okos Usborn könyvből megtudtam, ezeken a csatornákon úsztatták régen a nehéz rakományokat ló vontatással, így a csatorna egyik oldalán végig lehet bringázni-sétálni, kb egy egy méter széles utacska van, hol kövezett, hol kavicsos. Mint kiderült, az egyik csatorna a házunktól alig 5 percnyi bringázásra folyik, így nem tétlenkedtünk. János persze egyből beleszeretett, hogy mennyire jó pecahely, tiszta vizű, hangulatos és még mintha halacskák is lennének benne... Az útvonal a házunktól vitt nyugatra, majdnem egész a Heathrow repülőtérig. Ahol fordult az út, onnan már szinte föld magasságban figyelhettük a gépeket (ami azért a térkép szerint egy jó 5 kmre volt még). Hazafelé a Temze parthoz cstlakoztunk és tekertünk szépen a Hammersmith Bridge-ig és onnan haza. Este tiszteletünket tettük Zsuzsiéknál, kicsit beszélgettünk, terveztük a másnapi kirándulásunkat, amiből végül bicikli túra lett, merthogy ha jól értelmeztem, 2 főre oda vissza 70 font lett volna a vonatjegy. Nah kössz...

acsatorna mentén

Ennél a kis vityillónál mindkettőnknek elakadt a lélegzete, hogy na igen, ez egy olyan házikó, ahol el tudnánk magunkat képzelni később, pedig "csak egy zsilip ház"

Na a másik szerelem, meg a hajókák....

megérdemelt pihenő és piknik utáni ejtőzés

ilyen a kanális a házunkhoz legközelebb

Ezt az izét csomószor néztük már messziről, hogy mi lehet, hát hogy ott voltunk a tövében - sem jöttünk rá :D

a csatorna belvárosba eső részén több helyen találhatóak ilyen "képek" amikett a csatornából kihalászott szemétből készítettek fiatal művészek és iskolások

sokan laknak hajón, ezt bizonyítja pl ez a "lakótelep" is

Kedden a csatorna másik felén indultunk el a belváros irányába, láttunk arra is szép helyeket, a fenti képek a két nap egyvelege. Dél körülre hazaértünk, leveskét ettünk, pihiztünk, aztán összeszedtük magunkat, mert Zsuzsiékkal, Petivel és Judittal mentünk egy kínai étterembe vacsorázni. Érdekes volt, egy lábosban kihoztak két féle "levest", amibe a mellé tálalt nyers dolgokat kellett belerakni és megfőzni, majd megenni. Hála az égnek az egyik fele nem volt csípős, kellemes zöldségleves íze volt, ebbe raktunk a halaktól kezdve ilyen-olyan rákhusikat, gombát, bacont, algát, üvegtésztát és még sorolhatnám. Érdekes volt, ízletes...

Hazafelé sétálva(merthogy csinosba mentünk, elvégre étterem vagy mi a szösz) egy háznál megálltunk, mert mozgott az egyik szemetes zsák, mondtuk, lássunk már patkányt közelről... Zörög, zörög, aztán tolat kifelé... De nem ám patkány volt, hanem egy kis SÜNI!!!! Az első süni, amióta itt vagyunk, nagyon kis husi volt :D

Szerdán délelőtt Cipőt vadászni voltunk, merthogy ahogy közelít az őszi esős idő, már nem halogathattam tovább egy új vizálló cipő beszerzését. Korábbi nézelődések során az már kiderült, hogy 100 font alatt jót kapni nehéz, reménykedtem a leárazásokban, amik el is jöttek, így 80 fontért sikerült egy nagyon kafát vadászni:

Salamon, vízálló, szuper talpfelépítéssel kívül és belül, fantasztikusan kényelmes és TETSZIK!!!! Remélem beváltja a hozzá fűzött reményeket...

Csütörtökön a másik irányba kirándultam a Temze mentén a biciklis könyv segítségével délután, a Richmond Park érintésével a Kew Gardent tekertem körbe, csodálatosan szép volt, a Temze part pedig hazafelé most sem okozott csalódást. Egy kis kavargás nyomán pedig még azt is megtudtam, hogy a Kew Gardent "KJÚ"-nak kell ejteni... Hiába magyaráztam, hogy én a "KEV" Gardent keresem, nem értette a pár, amikor ráböktem a térképen, akkor meg jaaa, hogy a "KJÚ" Garden persze menjen tovább arra... :D :D :D

Délelőtt még Jánossal elgurultunk a magyar boltba, megvettük a kolbász-túrórudi-zacskósleves adagunkat, kis mese keksszel és Sió Kajszibarack lével. Hazafelé az útbaeső csodálatos parkban álltunk meg piknikezni.